Miért kerül nekem egyre többe az élet?
Van, hogy nem veszel többet, nem költözöl nagyobb lakásba, nem jársz gyakrabban étterembe, mégis azt érzed: valahogy egyre több pénz megy el ugyanarra az életszínvonalra.
Ez nem feltétlenül csak érzés. Az árak változása valóban azt eredményezheti, hogy ugyanazokért a dolgokért többet kell fizetned. De van itt egy fontos különbség: az, hogy átlagosan mennyivel drágultak a dolgok, nem ugyanaz, mint az, hogy neked mennyivel lett drágább az életed.
Ehhez három dolgot kell különválasztanunk: az általános inflációt, a saját kiadási kosarad árainak változását és azt, hogy közben hogyan változott a jövedelmed.
Az infláció nem azt mutatja, hogy neked mennyivel lett drágább az élet
Amikor azt hallod, hogy az infláció például 5 százalék, könnyű úgy értelmezni, hogy a te kiadásaid is körülbelül 5 százalékkal lettek magasabbak. Csakhogy a hivatalos infláció nem a te személyes kiadásaid változását méri.
A fogyasztóiár-index a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változását követi. Ebben sokféle termék és szolgáltatás szerepel, és az egyes tételek nem ugyanakkora súllyal számítanak bele.
Az infláció arra válaszol, hogy hogyan változott a fogyasztói árak általános szintje. Arra viszont nem ad személyre szabott választ, hogy a te havi kiadásaid mennyivel lettek magasabbak.
Nem ugyanarra költünk
Képzelj el két embert, akik ugyanannyit keresnek.
Az egyiknek a kiadásai között nagy súlyt képvisel a lakhatás, sokat autózik és viszonylag keveset költ éttermekre vagy szabadidős szolgáltatásokra. A másiknak olcsóbb a lakhatása, kevesebbet autózik, viszont rendszeresen vesz igénybe különféle szolgáltatásokat.
Ha közben a lakhatás, az üzemanyag, az élelmiszerek és a szolgáltatások ára különböző ütemben változik, a két ember megélhetési költsége sem ugyanúgy fog változni. A háztartások eltérő fogyasztási szerkezete miatt az általuk tapasztalt árváltozás is eltérhet az átlagos inflációtól.
Nem arról van szó, hogy egyikük „rosszul számol”, vagy hogy a hivatalos infláció nem igaz. Egyszerűen nem ugyanazokra a dolgokra költenek.
Ezért ugyanaz a drágulás nem ugyanúgy érint mindenkit
Tegyük fel, hogy egy időszakban az élelmiszerek ára gyorsabban nő, mint sok más terméké. Annak, aki a jövedelme jelentős részét élelmiszerre költi, ez nagyobb terhet jelenthet, mint annak, aki viszonylag keveset költ rá.
Ugyanez igaz más kiadásokra is. Ha valakinek magas a lakhatási költsége, egy lakhatással kapcsolatos árváltozás erősebben jelenik meg a havi költségvetésében. Ha valaki sokat közlekedik autóval, az üzemanyag árának változását fogja jobban megérezni. Egy másik ember számára viszont lehet, hogy egy szolgáltatás árának emelkedése lesz fontosabb.
Ezért amikor azt kérdezzük, hogy „mennyivel drágult az életem?”, valójában azt kell megnéznünk, hogy mennyivel változtak azoknak a dolgoknak az árai, amelyekre én ténylegesen költök.
Nem kell többet vásárolnod ahhoz, hogy többe kerüljön az életed
Ez talán az egész kérdés egyik legegyszerűbb, mégis legfontosabb része.
Ha ugyanazt a lakást béreled, ugyanannyit tankolsz, hasonló mennyiségű élelmiszert veszel, és ugyanazokat a szolgáltatásokat használod, mint korábban, attól még lehet, hogy most többet fizetsz értük.
Nem azért, mert többet fogyasztasz, hanem azért, mert ugyanaz drágább lett.
Ez az oka annak, hogy az árak emelkedése akkor is szűkítheti a mozgásteredet, ha az életmódodon semmit nem változtattál. Ugyanaz a havi élet több pénzt igényelhet, mint korábban.
És innen jutunk el a másik fontos kérdéshez: mi történt közben a jövedelmeddel?
És közben mi történik a fizetéseddel?
Tegyük fel, hogy a fizetésed 8 százalékkal nőtt.
Ez elsőre jól hangzik. Több pénz érkezik a számládra, tehát úgy tűnik, hogy javult a helyzeted. De önmagában ebből még nem tudjuk, hogy valóban több mindenre futja-e.
Ha közben azoknak a dolgoknak az ára, amelyekre a legtöbbet költöd, ennél gyorsabban emelkedett, akkor a magasabb fizetésedből nem feltétlenül tudsz többet vásárolni.
Fordítva is igaz: ha a jövedelmed gyorsabban nő, mint a számodra fontos kiadások költsége, akkor javulhat a vásárlóerőd.
Vagyis nem elég azt nézni, hogy több lett-e a fizetésed. Azt is nézni kell, hogy mit tudsz venni belőle.
A vásárlóerő valójában erről szól
A vásárlóerő elsőre közgazdasági szakkifejezésnek hangzik, pedig a kérdés nagyon egyszerű:
Mennyi mindent tudsz megvenni a pénzedből?
Ha ugyanazért a bevásárlásért, lakhatásért és közlekedésért egyre többet kell fizetned, akkor ugyanaz a jövedelem kevesebb mindenre elég. A pénz vásárlóereje ilyenkor csökken.
Ha viszont a jövedelmed gyorsabban nő, mint a számodra fontos kiadások költsége, akkor ugyanabból a jövedelemből több mindenre juthat.
Ezért lehet két, látszólag ellentmondó mondat egyszerre igaz:
„Többet keresek, mint tavaly.”
és
„Mégis kevesebb pénzem marad a hónap végén.”
A kettő között nincs feltétlenül ellentmondás. Az első a jövedelmed változásáról szól, a második pedig arról, hogy a jövedelmedhez képest hogyan változtak a kiadásaid.
Akkor végül mennyivel lett drágább az életem?
Erre nincs egyetlen, mindenki számára érvényes százalék. A hivatalos infláció megmutatja, hogyan változott átlagosan a fogyasztói árszint, a saját kiadásaid viszont attól függnek, hogy te mire költesz, és ezeknek a dolgoknak mennyivel változott az ára. Ehhez jön a jövedelmed változása.
Így három külön kérdésről beszélünk:
| Kérdés | Mit nézünk? |
| Mennyivel drágultak átlagosan a dolgok? | Infláció |
| Mennyivel változott azoknak a dolgoknak az ára, amelyekre én költök? | Saját kiadási kosár |
| Mennyit tudok megvenni a jövedelmemből? | Vásárlóerő |
Ez a három nem feltétlenül ugyanazt mutatja. Ezért az sem furcsa, ha a hírekben hallott inflációs adat és a saját pénztárcád tapasztalata között különbséget érzel.
Nem az a kérdés, hogy „mennyi az infláció?”, hanem hogy mi változott nálad
Az országos infláció fontos szám, mert megmutatja, hogyan változik általában a fogyasztói árszint. De amikor a saját életedről van szó, egy lépéssel közelebb kell mennünk.
Mire költesz rendszeresen? Mennyibe kerülnek ezek most, és mennyibe kerültek korábban? És közben hogyan változott a jövedelmed?
Ebből már sokkal jobban megérthető, miért érezheted úgy, hogy egyre többe kerül ugyanaz az élet.
Lehet, hogy ugyanazért fizetsz többet, miközben a jövedelmed nem nőtt ugyanilyen ütemben.
Végre értem
Az infláció egy átlagos fogyasztói kosár árváltozását mutatja, nem a te személyes kiadásaidét. Hogy neked mennyivel kerül többe az élet, azt az határozza meg, hogyan változtak azoknak a dolgoknak az árai, amelyekre költesz, és közben hogyan változott a jövedelmed.
Nem csak az számít, mennyi pénzed van, hanem az is, hogy mennyit tudsz venni belőle.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal (KSH) — Fogyasztói árak – Módszertan
A fogyasztóiár-index definíciója, a fogyasztói kosár, a súlyok és a számítás módszere. - Európai Központi Bank (EKB) — Different household – different inflation rate
a különböző háztartások eltérő inflációt tapasztalhatnak